Január 22. Vince napja
Szent Vince a szőlősgazdág és a bor védőszentje, egyúttal időmeghatározó szent is.
A név latin eredetű, Vincentius rövidüléséből származik, és győztest, győzedelmest jelent.
Ki volt Szent Vince?
Szent Vince a korai keresztény idők azon szentjei közé tartozik, akiknek történeti valósága kétségtelen, de életükről és halálukról alig van megbízható adatunk A kevés forrásanyag szerint, Vince a spanyolországi Huescából származott, s vértanúhalált szenvedett 304 körül Diocletianus császár idejében. Az akkori helytartó megtagadta tőle a temetést, s testét kidobatta a szántóföldre, hogy kutyák és madarak martaléka legyen, de egy nagy holló megvédte a holtat. Végül a tetemet a tengerbe vetették. A tenger hullámai azonban a partra sodorták, ahol egy keresztény megtalálta és illően eltemette. Ezt látva a helytartó felkiáltott: Hát még halálában sem tudom legyőzni? A név erre a legendára is utalhat.
Szent Vince mégis elsősorban ünnepének dátuma (január 22.) következtében lett népszerű, mint időmeghatározó szent, különösen a szőlősgazdák körében. Vince többek szerint a bor védőszentje, s Vincét ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. (Bálint Sándor). Neve így a tél feletti győzelmet is jelenti.
Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik:
Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.
vagy
Ha fénylik Vince, megtelik a pince.
Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.
Egyes helyeken a várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi hidegből: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek. (Csak zárójelesen jegyzem meg: az idei tél nem úgy néz ki, mintha jó kukoricatermésre számíthatnánk, persze azért lehet próbálkozni.)
De mi köze Vincének a borhoz?
Ennek oka nagy valószínűséggel nevében rejlik: Vin-Cent, azaz százszoros bor (Vin: a vinum ’bor’ szóval való rokon hangzásból és a cent = száz összetételből).
Tisztelete főként Franciaországban terjedt el, a százszoros bor is a franciából való népies fordításból származik.
Vince tehát a szőlősgazdák napja, és sokfelé ülik meg ünnepét, mert azt tartják, hogy ez a nap a "szőlővessző pálfordulója". A gazdák jó előre megbeszélték, hogy kinek a szőlejében ülik meg a Vincét. Aznap szalonnát, kolbászt, hurkát, kenyeret csomagoltak, és szánkón a hegyre mentek a legtávolabbi szőlőbe. Mulatozás közben bort is fogyasztottak. Evés után gömböcöt akasztottak egy tőkére azért, hogy olyan nagyságú fürtök teremjenek. Hazafelé vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe helyeztek. Ha a vesszők kihajtottak, akkor abból jó szőlőtermésre számítottak.
Lulu