1905. április 11-én született Budapesten. Anyja faluról felkerült szolgálólány, majd mosónő, apja bánáti származású, félig román munkás volt. 1908-ban apja elhagyta családját, Romániába költözött. Három gyermekét anyja nem volt képes egyedül eltartani, ezért 1910 elején Attilát és fiatalabb nővérét nevelőszülőkhöz adta Öcsödre.
1912-ben visszakerült családjához, de 1917-ben anyja előrehaladott betegsége miatt ismét menhelyre kerültek Monorra. Innen 1919-ben megszökött. Édesanyja még ugyanebben az évben meghalt. Gyámja Jolán nővére férje, Makai Ödön lett.
Makón járt gimnáziumba, ahol megismerkedett Juhász Gyulával. Az ő segítségével jelent meg 1922-ben Szegeden első kötete, A Szépség koldusa.
1923-ban a Lázadó Krisztus című verséért istenkáromlással vádolták, fogházbüntetésre ítélték, majd felmentették.
Lázadó Krisztus
" - Ó Uramisten, ne légy Te a Jóság!
Ne légy más, mint az Igazságos Úr.
Több kalászt adj, de azért el ne vedd a
Rózsát.
Vagy ne maradj vén Kozmosz-palotádba,
Gyere ki, nézd meg - szolgád mit csinál?
Ronggyá nem mosná élet-subád ember
Átka.
S Neked könnyű vón a tövist letörni.
Tanulhatnál még tőlem is, Uram -
Én töröm s nem lesz vacsorám, csak - föld: egy
Ölnyi.
A telked azért mégis tisztítom csak.
És már egy nagy sajgó gerinc vagyok -
Sokat görnyedtem, ne kívánd, hogy eztán
Rontsak.
Azért ameddig csak bírom, csinálom,
Bár kezemen csalánmart hólyag ül.
S ha vihar jönne, mint a korhadó fa,
Állom.
De add kölcsönbe legalább subádat:
Téged nem ér el átok és eső,
Szép úr-kastélyod van és nagyon gyors a
Lábad.
Ugysem fizetsz meg munkámért eléggé -
Testemnek ágyam is hideg, a Föld
S aranyszavad átváltozott rossz, kongó
Érccé.
S munkámban, Uram, érek annyit, mint Te
Nagy passziódban; és a lelkem is
Részed lesz nemsokára s a legszebb fényt
Hintve:
A szemed lesz, hogy mindent láss meg itten.
Bizony mondom, még nincsen is szemed,
Most nem látsz. Lennél immár igazságos,
Isten!"
Fáradt baromként reszket lelke, teste,
Félmunkát végző társak röhögik
S feszül, mert tudja - reá korábban jön
Este.
Nagy, roskadt lelke igéket emel még
S kilógatja fakult, sápadt szívét,
Mint akasztott ember szederjes, szürke
Nyelvét.
1923. ápr. 29.
1924-ben a szegedi egyetem francia-magyar szakán folytatta tanulmányait. A következő évben Tiszta szívvel című versének forradalmi hangja miatt Horger Antal eltanácsolta az egyetemről.
Tiszta szívvel
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.
Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.
Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.
Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.
1925. márc.
Ugyanebben az évben jelent meg második kötete, a Nem én kiáltok.
A címadó vers:
Nem én kiáltok
Nem én kiáltok, a föld dübörög,
Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,
Lapulj a források tiszta fenekére,
Símulj az üveglapba,
Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,
Kövek alatt a bogarak közé,
Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,
Te szegény, szegény.
Friss záporokkal szivárogj a földbe -
Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.
Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!
Meddő anyánk gyerekért könyörög.
Barátom, drága, szerelmes barátom,
Akár borzalmas, akár nagyszerű,
Nem én kiáltok, a föld dübörög.
1924 első fele
1926-ban beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol nagy nélkülözések közepette folytatta tanulmányait. Bécsben megismerte az irodalmi emigrációt, Kassák Lajost, Lukács Györgyöt. Hatásukra vált tudatos marxistává, Marxot, Hegelt és Lenint kezdett olvasni. 1927-1928-ban Hatvany Lajos segítségével a párizsi Sorbonne-on tanulhatott.
1927-ben visszatért Budapestre. 1928-ban beleszeretett Vágó Mártába, de eljegyzésüket a lány családja megakadályozta. 1929-ben jelent meg Nincsen apám, se anyám című kötete.
1930-ban tagja lett az illegális kommunista pártnak. Az illegális mozgalomban ismerkedett meg Szánthó Judittal. Ebben az időben alakul ki ellentéte Babits Mihállyal. Elkötelezett marxistaként bírálja Babits politikai távolságtartását, és nagyon sértő módon támadja Babitsot, aminek következtében a Nyugat elzárkózott tőle.
1931-ben jelent meg a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című kötete. A kötetet politikai mondanivalója miatt az ügyészség elkobozta. József Attilát osztály elleni izgatás és szemérem elleni vétség vádjával bíróság elé állították.
Favágó
Vágom a fát hűvös halomba,
fényesül a görcse sikongva,
zúzmara hull szárnyas hajamra,
csiklándani benyúl nyakamba -
bársonyon futnak perceim.
Fönn, fönn a fagy baltája villog,
szikrádzik föld, ég, szem, a homlok,
hajnal suhint, forgács-fény röppen -
amott is vág egy s dörmög közben:
tövit töröm s a gallya jut.
- Ejh, döntsd a tőkét, ne siránkozz,
ne szisszenj minden kis szilánkhoz!
Ha odasujtsz körül a sorshoz,
az úri pusztaság rikoltoz -
a széles fejsze mosolyog.
1929. nov. / 1931. febr.
1932-ben jelent meg a Külvárosi éj című kötete. Hamarosan megromlott kapcsolata a kommunista mozgalommal. A pártban idegenné vált, a szektás kommunista magatartás nem viselte el önálló gondolkodását, elítélték a freudizmus iránti lelkesedését, és végül törölték a párt tagjai közül.
Lírája ezekben az években teljesedett ki. 1934-ben megjelent első gyűjteményes kötete, a Medvetánc. Irodalmi körökben egyre elismertebb lett, már Babits is elismerte költészetét.
Ignotus Pállal a Szép Szó című haladó polgári folyóirat szerkesztője lett. Idegbaja viszont egyre inkább súlyosbodott, az életet egyre elviselhetetlenebbnek érezte. Azonban betegsége elhatalmasodása közepette is remekműveket volt képes alkotni. 1936-ban jelent meg utolsó kötete, a Nagyon fáj.
Nagyon fáj
Kivül-belől
leselkedő halál elől
(mint lukba megriadt egérke)
amíg hevülsz,
az asszonyhoz ugy menekülsz,
hogy óvjon karja, öle, térde.
Nemcsak a lágy,
meleg öl csal, nemcsak a vágy,
de odataszít a muszáj is -
ezért ölel
minden, ami asszonyra lel,
míg el nem fehérül a száj is.
Kettős teher
s kettős kincs, hogy szeretni kell.
Ki szeret s párra nem találhat,
oly hontalan,
mint amilyen gyámoltalan
a szükségét végző vadállat.
Nincsen egyéb
menedékünk; a kés hegyét
bár anyádnak szegezd, te bátor!
És lásd, akadt
nő, ki érti e szavakat,
de mégis ellökött magától.
Nincsen helyem
így, élők közt. Zúg a fejem,
gondom s fájdalmam kicifrázva;
mint a gyerek
kezében a csörgő csereg,
ha magára hagyottan rázza.
Mit kellene
tenni érte és ellene?
Nem szégyenlem, ha kitalálom,
hisz kitaszít
a világ így is olyat, akit
kábít a nap, rettent az álom.
A kultúra
úgy hull le rólam, mint ruha
másról a boldog szerelemben -
de az hol áll,
hogy nézze, mint dobál halál
s még egyedül kelljen szenvednem?
A csecsemő
is szenvedi, ha szül a nő.
Páros kínt enyhíthet alázat.
De énnekem
pénzt hoz fájdalmas énekem
s hozzám szegődik a gyalázat.
Segítsetek!
Ti kisfiuk, a szemetek
pattanjon meg ott, ő ahol jár.
Ártatlanok,
csizmák alatt sikongjatok
és mondjátok neki: Nagyon fáj.
Ti hű ebek,
kerék alá kerüljetek
s ugassátok neki: Nagyon fáj.
Nők, terhetek
viselők, elvetéljetek
és sirjátok neki: Nagyon fáj.
Ép emberek,
bukjatok, összetörjetek
s motyogjátok neki: Nagyon fáj.
Ti férfiak,
egymást megtépve nő miatt,
ne hallgassátok el: Nagyon fáj.
Lovak, bikák,
kiket, hogy húzzatok igát,
herélnek, rijjátok: Nagyon fáj.
Néma halak,
horgot kapjatok jég alatt
és tátogjatok rá: Nagyon fáj.
Elevenek,
minden, mi kíntól megremeg,
égjen, hol laktok, kert, vadon táj -
s ágya körül,
üszkösen, ha elszenderül,
vakogjatok velem: Nagyon fáj.
Hallja, míg él.
Azt tagadta meg, amit ér.
Elvonta puszta kénye végett
kivül-belől
menekülő élő elől
a legutolsó menedéket.
1936. okt. - nov.
1937. júliusától állandó korházi kezelésre szorult. Novembertől nővérei gondozták balatonszárszói panziójukban. 1937. december 3-án egy tehervonat kerekei alá vetette magát.
(Nővére, József Etelka, idén, április 3-án, szombaton hunyt el százegy éves korában. Ő gondozta a költő hagyatékát.)
írta: Lulu