A Városunk Gyomaendrőd írása
A dió kultikus szerepéhez tartozik még az építési áldozattal kapcsolatban /tovább folytatva sorozatunk III. részében az ?építési áldozat?-nál említetteket, idézve Bálint Sándor: A szögedi nemzet c. könyvéből, hogy különös tisztelet, szinte meghatottság nyilvánul meg tájunkon is idézett, hangoztatott jó kívánságban: "Adjon Isten minden jót, diófából koporsót!" /ugyanis jómódú embernek készülhetett diófából koporsó/. Érdekes megfigyelésem, hogy Gyomán, Füzesgyarmaton, Okányban és sok másfele vidékünkön az előre elkészíttetetett koporsóban a padláson diót tartottak.
Az "építési áldozat"-hoz tartozik még, hogy békéscsabai régi házak bontásakor a padlástapasztásból mumifikálódott süldőmacska tetemek kerültek elő. Idős emberek szerint; ez így volt szokásba, hogy mikor a padlástapasztásra került a sor a házépítés során, akkor vagy az új ház udvarán, szomszédban, vagy utcán elkaptak egy növendék /süldő/ macskát, agyoncsapták és betapasztották a rosszak ellen. Úgy mondták másfele is csinálnak ilyet a környéken. Sárrét udvaraiban egy edényben tejet vagy tojásokat raktak a fundamentumba, hogy ; "kiengesztejjík a főd szellemit". A küszöb alá meg; tanált lúpatkót, pízt, raktak, biztosíccsák a szerencséjeket, meghogy mindig legyík pízük. Mielőtt beköltöztek vona az új házba, egy tyúknak elvágták a nyakát a küszöbön; "mer' ott vírnek kelletett folyni, nehogy kihajjík mingyán valaki az új házbúl". Volt aki egy pár galambot reptetett ki az ablakon, hogy azok haljanak meg s ne valaki a házból. Az egyik idős emlékező így mondta; "mink osztán nem vágtunk tyukot a küszöbön, mer' közbe az egyik tapasztó cigánynak meghótt vót a kilencedik gyereke, mondtuk osztán, hogy na kilett a juss, megvót adva az áldozat". /Pusztainé Madar Ilona: Sárrétudvari néprajza Debrecen, 1983. 454 old./
Hiedelmek, "tanító" mondások; - Az új asszony, vagy asszony amikor az új házba költöznek, bevitelkor meg ne fogja az asztalt, idegen vigye be, mert máskípp ha megfogja veszekedni fognak az urával egísz íletükbe. Kenyeret szeletelés után "hanyatt" letenni, vagy sót kiborítani veszekedést jelent. "Nagypínteken mossa a holló a fiját", vagyi s bűnös ember ezen a napon szálljon magába, térjen meg a bűnök útjáról, ?osztán úgy ájjík az úrasztala elibe húsvét vasárnapján, tiszta szívvel-lélekkel, mer? máskípp nincs értelme?. ?Ha a ?viselős asszony jobb csecse duzzadt, akkor jánya, ha bal csecse, fija születik?. ?Amikor régen a határban, vagy otthon ittak az emberek kút vederből, kantából, korsóból, ?elébb löttyintettek egy kicsit a fődre, fődanyánknak?. ?A fékezhetetlen gyereket így figyelmeztették: ?Kara beste, vagy beste kara lelke rongy kölyke?, kara vigyen el /azaz vigyen el az ördög, ti. kun s más ótürk nyelveken kara =fekete, beste=gonosz jelentésü/. ?Hallod, ez a Guci / Gergely beceneve/ olyan rossz mint az ördögszar! Luca napján /dec. 13./ nem szabad volt varrni, mert akkor az újesztendőben nem tojtak a tyúkok, ti. a gazdasszony ?bevarrta a tyúkok seggit?. Naplement után ne aggy ki tejet a házbúl mer? megrontják a tehenet, ha mégis kiadsz, akkor hincsél bele egy csipet sót. ?Este ne vidd ki a szemetet a házbúl mer? megrontod a háznípit s kiadod a hasznot a házbúl. Ha kotló ül bent a tojáson, ne labdázzon senki a házba, mert nem kél ki a csirke. ?Rígen ha hullott az aprójószág, akkor egy hullát feldobtak a háztetejire vagy az udvaron fára felakasztottak egyet, hogy vigye el a szél a betegséget?. ?Amikor tavasszal először látsz gólyát, rántsd ki egy hajszálad s mondjad; hajt rántok, gólyát látok, szerencsét tanálok?. ?Szümőcsre / szemölcsre/ tegyél csimasz, olyan tökös veréb vírit, s elmullik tűlle?. ?Akinek a nyakán, vagy akarhun kelis van, egy piros almát vegyen a kezibe s kerítse körül vele háromszor, aztán az almát hajincsa el, aki felveszi oszt megeszi, arra ragad rá a kelís. Legjobb ha piaci napon a piac közelibe hajintya el, mer? aki megláttya biztos felveszi, mer? aszthiszi, hogy a piacos személy hagyta el. ?Ha új lábost, edényt vesz a menyecske, a család kedves ételit főzze meg benne, mert akkor sohse fogy ki a házból a kedvükre való étel?.
Ne szüless esti órákban, mert akkor beteges leszel egísz életedbe, meg ráadásul szegíny is mint a templom egere. Igen rossz ilyen szempontból ha valaki hét és kilenc óra között születik, akár reggel, akár este. Jól jár aki mikor kakukk szót hall, pénz van a zsebibe, mert akkor egész évbe lesz pénz a zsebibe. Egyed napján / szept. 1./ állítsd a süldőt hízóba, mert akkor biztosan ?tenyírnyi vastag? szalonnája lesz. Aki húsvét előtt nagycsütörtökön kimegy a temetőbe, ott ráül egy sírra, belebámul a kezibe tartott tükörbe s ha abban lángot lát meg, még abban az évben rejtett kincsre akad. A fukar, zsugori gazdára azt mondták; ?szurokszaró? /ti. a saját piszkát is kiszipolyozza/. ?Nevet mint oláh a hegyen?, ?Ül mint Panna Váradon?, ?Ne dévánkozz mán annyit neki/hanem csinájjad/?, ?Túl van az már Ungon- Bergen /vagyis a régi időkből való mondás lehet, amikor a lengyel határ fele menekültek kuruckodó eleink, azaz Ung és Berg vármegye fele/?, ?Körmötlen macskának nehéz a fára mászni? / a minden anyagi lehetőség nélkül nagy munkába vágó fiatal házasoknak mondták volt/. ? Olyan vagyok mint a kábabirka? /szédül/. ?Vaktyúk is tanál patkót?. Fut mint a vereshasu nyúl?.
Cs. Szabó István