Szerda, 2017. Július 26.Anna, Anikó napja  

  Rovatok
. Kezdőlap
. Csemegéző - Ajánló
. Pályázat
. Kitekintő
. Tallózó
. Mozi - Színház
. Könyvajánló
. Olvasóink írták
. Napraforgó
. Korábban írtuk
. Kék Bolygó
. Bemutatkozunk
. Webtanterv
. Archívum
 
 

  Menü
. Kultúrjog
. Kiállítások
. Játszótér
. Linkek
. Kulturális szaknévsor
. REGCIVIL
. Keresés
. Hírlevél
. Partnereink
. Honlapok
szerverünkön
. Impresszum

Szolgáltatásaink
. Szerver üzemeltetés
. Hirdetés
 
 

  Hirdetés


 
 

  Keresés


 
 

  Évfordulók
Évfordulók
1943
Ezen a napon született Mick Jagger

 
 

  Tallózó: Endrőd néprajza - A Városunk Gyomaendrőd írása

Tisztelt Olvasó!

A farsang (Vízkereszttől – Hamvazó szerdáig tart) a falusi közösségekben a társas-összejövetelek tartásának, a báloknak, fonóbeli játékos mulatságoknak kedvelt időszaka. Népdalokat énekeltek, meséket mondtak, amelyeket elámulva hallgatott az összegyűlt fiatalság és öregség.



A népdalok, népballadák szereplőit gyakran környezetükből választott személyekkel helyettesítették, vagy az ismert dallamra és eseménysorra, megtörtént eseményt formáltak rá. Így születtek meg a helyi balladák, illetve népdalformációk. Mi most a helyi ihletésű népballadákkal foglalkozunk, annak típusaival és párhuzamaival, az országosan elterjedt típusok összehasonlításával.

Elsőként a Szegvári Katica, Szegvári Marika című balladát mutatjuk be, amely országosan elterjedt változat. A „halálra táncoltatott lány” motívuma jelenik meg ebben a balladában; Sági bíró lánya címmel Szeged környékén is megtalálható. Ugyan ebbe a körbe tartozik a Pápainé ballada, mely a helyi anyagban a Jaj de széles, jaj de hosszú az-az út címmel található. De nézzünk csak a számunkra értékesebb helyben megtörtént eseményekre íródott balladát, mint például a Szosznyák balladát (Hallottátok 1910-ben c.), amely egy szerelmi tragédiát mond el a XX. század elejéről. A balladában megjelenő szereplők visszanyomozhatóan valós személyek voltak és a történet valósságát is bizonyítja, hogy egy jó ideig nem volt szabad énekelni Endrődön ezt a balladát, a két család haragja miatt.

Néprajzi forrásközlésünkben most e három balladát közöljük. Remélve azt, hogy Olvasóink, kik még ismernek endrődi típusú balladákat, segítségünkre lesznek azzal, hogy elküldik címünkre és ezekkel is gazdagodik a helyi gyűjtésű anyag.

Bízom abban, hogy e nagyon szép műfaj nem fog elvészni, hiszen csak szegényebbek lennénk ezek nélkül.

Szegvári Katica, Szegvári Mariska


Szegvári Katica, Szegvári Mariska,
Itthon van-e lánya Szegvári Mariska?
Itthon van, itthon van, benn a szobába,
Fekszik már nyugszik már a fehér vetett ágyba.
Menjen be hozzája, küldje el a bálba,
Hófehér ruháját vegye fel magára,
Páros arany gyűrűjét húzza az ujjára.

Jó estét, jó estét korcsmáros kisasszony,
Hol van az a két legény ki engem hivatott?
Üljön le Mariska nálunk a díványra,
Majd ráparancsolunk a szegedi bandára.
Húzzátok cigányok meg nem szabad állni,
Estétől reggelig muszáj muzsikálni,
Szegvári Mariskát muszáj mulattatni.

Engedj ki, engedj ki egy kicsit hűtőzni,
Magos szárú cipőből a vért kiönteni.
Ne menj ki Mariska, mert meg hűtöd magad,
Páros arany gyűrűd az ujjadon marad.

Harangoznak délre, de nem délebédre,
Szegvári Mariskát viszik temetőbe.
Két legény kíséri, hat a sírba teszi,
Apja, édesanyja könnyes szemmel nézi.

Verje meg az Isten azt az édesanyát,
Aki este lányát elbocsátja bálba,
Este elbocsátja reggelig nem látja,
Reggel nyolc órakor halva viszik haza.

Jaj de széles, jaj de hosszú az-az út

Jaj de széles, jaj de hosszú az-az út,
Mellyen az a 9 betyár elindult,
9 betyár, 9 kés a kezébe,
Úgy indulnak Pápainé elébe.

Pápainé adjon Isten jó estét,
Adjon Isten maguknak is szerencsét,
Pápainé ne kívánjon szerencsét,
Még az éjjel szíve körül jár a kés.

Kati lányom szaladj le a pincébe,
Hozzál fel bort a legszebbik iccébe,
Pápainé nem kell nekünk a bora,
Még az éjjel piros vérét kiontja.

Pápainé kiszaladt az udvarra,
Föltekintett a csillagos nagy égre,
Jaj Istenem, hogy kell ennek meg lenni,
Három éves kis árvámat itt hagyni.

Arra kérlek kereszt fiam, ne ölj meg,
Mindent adok csak az életem hagyd meg,
Téged foglak legelőször megölni,
Hogy mertél a nevemről szólítani…

Hallottátok 1910-ben

Hogy mi történt Kisendrőd községben,
Szosznyák Lajos éjjel ment a faluból,
Elejbe állt 5 legény a malomtól,
Szosznyák Lajos összetette két kezét,
Úgy könyörgött hagyják meg az életét,
De olyan dühös lett a rablóbanda,
Tíz ujját az ásóval is levágta.

Szelei Izidor akkor egész éjszaka,
Legényeit kocsmájában itatta,
Igyunk társak megfizeti valaki,
Még az éjjel Szosznyáknak meg kell halni.

Gombkötőné kiállott a kapuba,
Azt kérdezi végbe ment-e a munka?
Végbe anyám megszabadult a lánya,
De minekünk sötét börtön az ára.

Édesanyám hogyha látná a vejét,
Mily szörnyen összeroncsoltuk a fejét,
Piros vére a földet befestette,
Veisz doktornál a lelkét ki lehelte.

A kórházba égetik a színgyertyát,
Talán bizony Szosznyák Lajost virrasztják,
Gyertek népek öltözzünk feketébe,
Kísérjük ki Lajost a temetőbe.

Szosznyák Lajost viszik a temetőbe,
Gyilkosait kísérik a börtönbe,
Sírhattok már oda szabadságtok,
Egy pár pohár borért oda adtátok.

Kisendrődön megszólalt a nagyharang,
Húzza aztat három fekete galamb,
Húznak rajta oly szomorú verseket,
Kisendrődi népek keseregjetek.

A központi temetőben van egy sír,
Oda jár egy szőke asszony mindig sír,
Kelj fel Lajos töröld el a könnyemet,
Nem kelek fel mert agyon ütöttetek.

Vaszkó Irén gyűjtése

 
2003. February 6, Thursday 
 

 





Kezdőlap : Kitekintő : Tallózó : Mozi-Színház : Bemutatkozunk : Olvasóink írták : Könyvajánló : Pályázat : Csemegéző : Archívum
Kulturális szaknévsor : Linkek : Keresés : Fórum : Impresszum
Szerver üzemeltetés : Hirdetés


Legyen Önnek is honlapja! Készítette, szerkesztette, tárhely: CSABAPROG Kft.