Hétfő, 2018. Október 15.Teréz napja  

  Rovatok
. Kezdőlap
. Csemegéző - Ajánló
. Pályázat
. Kitekintő
. Tallózó
. Mozi - Színház
. Könyvajánló
. Olvasóink írták
. Napraforgó
. Korábban írtuk
. Kék Bolygó
. Bemutatkozunk
. Webtanterv
. Archívum
 
 

  Menü
. Kultúrjog
. Kiállítások
. Játszótér
. Linkek
. Kulturális szaknévsor
. REGCIVIL
. Keresés
. Hírlevél
. Partnereink
. Honlapok
szerverünkön
. Impresszum

Szolgáltatásaink
. Szerver üzemeltetés
. Hirdetés
 
 

  Hirdetés


 
 

  Keresés


 
 

  Évfordulók
Évfordulók
 
 

  Olvasóink írták: Bolondok keddje – farsangi érdekességek
Lulu Szerző: "
Bolondok keddjének a farsangi időszak zárónapját, húshagyó keddet nevezik, mely a német Narrenfest szó fordítása (2006-ban február 28. a szerk.). Ez a nap a farsang utolsó napja, a mulatozások ideje, feje tetejére áll az egész világ, nincsenek tabuk, elszabadulnak az indulatok, elszabadult a pokol.







A mulatságok ideje legtöbb helyen a „farsang farka", amely szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tart, s a háromnapos bolondozás tetőpontja az utolsó nap, húshagyó kedd, vagy bolondok keddje. Ilyenkor szinte tobzódássá fajulnak a mulatságok, a felszabadult életörömöt hirdető dramatizált játékok, utcai felvonulások.

Ez az utolsó alkalom a mulatságra, utána következik a húsvétig tartó nagyböjt.

 

Ehhez a naphoz kapcsolódik sok helyen a vénlány- és vénlegény csúfolás szokása, mely alkalmat adott arra, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez.

A csúfolódásoknak a következő változatai ismertek:

  • tuskóhúzás,
  • szűzűzgulya hajtás,
  • kongózás,
  • álesküvő.

 

Tuskóhúzás

A szokás úgy zajlott, hogy bekormozott képű legények nagy zajjal tuskót húztak maguk után a falu utcáin, majd a vénlányok ajtajára kötötték A néphit ugyanis szégyennek tartja, ha valaki házasulandó létére kimarad a farsangból, azaz nem házasodott meg a legalkalmasabb időben, és így vétkezett a tavasz kozmikus törvénye ellen. A tuskóhúzás során különböző vénlánycsúfoló versikéket énekeltek:

„Elmúlott a hosszú farsang, búsulnak a lányok.
Ettől a sok búsulástól ráncos a pofájuk.
Nem tudsz férjhez menni, vőlegényt szerezni,
Vedd elő az olvasódat, kezdj el imádkozni!”

 

Tuskóhúzás

Szűzűzgulya hajtás

A fiúk a lányosház elé vonultak, s ott csengővel, kongóval, kolomppal fülsiketítő lármát csaptak, élesen fütyülnek, sivítanak, majd azt kiabálják:

„Húshagyó, húshagyó, lányokat itthonhagyó!”

Vagy,

„Kinek van eladólánya, hajtsa ki a szűzgulyába!”

 A lány visszafelel:

„Rönköt emelj, szakadj meg,

Mért nem házasodtál meg!”

A legényes ház előtt meg így kiáltoznak:

„Árpakenyér, zabkenyér mér maradtál vénlegény?”

 

Az is előfordult, hogy a legény a csúfolódókat ostorral kergette el, nem kímélve testi épségüket, jót húzott rájuk.


Álesküvő

A szokás szereplői egy álmenyasszonyon, egy álvölegény és mindenféle álarcos, maskarás, akik végigvonulnak a falun, s jelentősebb helyeken megállnak, és tréfás esküvőt tartanak.

 

Gúnárnyak-szakítás

A húshagyó keddi mulatozások egyik legelvadultabb szokása a Kassa környékén gyűjtött gúnárnyak-szakítás, vagy a szélesebb körben elterjedt kakasütés.

A gúnárnyak-szakítás során a mészároslegények versengtek, s ez egyben a mesterré avatás része is volt. Húshagyó kedd éjszakáján Kassán a mészároslegények a lőcsei vendéglőstől a másik oldalon fekvő őrházig kötelet húztak, amelynek közepére egy fonallal jól összekötözött libát akasztottak lábánál fogva. A legények nyergeletlen lovon futtattak el a kötél alatt és igyekeztek elkapni a liba nyakát. A kapkodás és nyargalás addig tartott, amíg valamelyik a lúd fejét le nem szakította. Aki elkapta a nyakat, az aztán hirtelen elvágtatott vele s jól elrejtette, mert a többiek üldözőbe vették s igyekeztek tőle elragadni, mert aki a fejet elvitte, egy évig főlegény volt és a mesterségbeliek között különös kiváltságokat élvezett.

 

Temetési szokások

A bolondok keddjének egyik leglátványosabb része az esti farsangtemetés volt, célja, hogy éjfél után elcsituljanak a zajos mulatságok, kezdetét vegye a nagyböjt. Egyes helyeken, amikor a farsangot temették, egy trágyahordó saroglyára rossz ládát vagy szalmazsákot tettek, ezt négy legény vitte a vállán, s őket kísérték a többiek, akik közül egyik a papot, a másik a kántort utánozta. Mikor a falu végére értek, a pataknál letették a ládát, s valamennyien körültáncolták azt.

Farsangtemetés

Volt, ahol bőgőtemetést tartottak, jelképesen elásták a hangszereket, jelezve ezzel, hogy ettől kezdve tilos a mulatság.

 

Hiedelmek, babonák

Egy szlovák hiedelem szerint, aki farsang utolsó napján hal meg, a pokolba jut, mert ezen a napon zárva van a mennyország.

 

Néhány helyen úgy tartják, hogy ilyenkor kell lemorzsolni a vetni való kukoricát, ajánlott munkanap a mák és a palántafélék magvainak vetésére, valamint a gyümölcsfák takarítására.

 

Más helyeken a tormának tulajdonítanak nagy jelentőséget, mint mágikus, gonoszűző szernek. A farsang végén maradt tormával a házat körülhintik, hogy a gonoszok, kártevők elkerüljék a hajlékot. Megkenik vele a tornác boronavégeit, máshol a ház négy sarkát.

 

 

"
 
2006. February 24, Friday 
 

 





Kezdőlap : Kitekintő : Tallózó : Mozi-Színház : Bemutatkozunk : Olvasóink írták : Könyvajánló : Pályázat : Csemegéző : Archívum
Kulturális szaknévsor : Linkek : Keresés : Fórum : Impresszum
Szerver üzemeltetés : Hirdetés


Legyen Önnek is honlapja! Készítette, szerkesztette, tárhely: CSABAPROG Kft.